Adományok és hozzájárulások

· Nem uniós kifizetések: Az Európai Unió Törvényszéke egyértelművé tette, hogy az EU-n kívül letelepedett pártok nem tekinthetők az 1141/2014/EU, Euratom rendelet értelmében vett politikai pártnak, mivel nem uniós polgárokból állnak (az ACRE kontra Parlament T-107/19. sz. ügyben hozott 2020. november 25-i ítélet), ezért nem nyújthatnak hozzájárulást. Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 20. cikke tiltja a harmadik országbeli hatóságoktól, magánszervezetektől vagy magánszemélyektől kapott adományokat.

· Az európai politikai pártok által kapott kifizetéseket ezért az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 20. cikke (6) bekezdésének megfelelően haladéktalanul vissza kell fizetni, ellenkező esetben a hatóságnak meg kell fontolnia a rendelet 27. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. pontjában előírt szankciót.

· Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkének (7) bekezdése értelmében „adomány": nemcsak nemcsak a készpénzben történő közvetlen kifizetés, hanem „bármely egyéb olyan ügylet, amely gazdasági előnyt jelent az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány számára, kivéve a tagok hozzájárulásait; Ide tartozhatnak a harmadik felek közötti olyan tranzakciók, amelyek mentesítenek egy európai politikai pártot vagy alapítványt olyan kifizetések alól, amelyeket egyébként maga az európai politikai párt vagy alapítvány nyújtott volna.

• Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 20. cikkének (4) bekezdése értelmében a Hatóságnak bejelentett és az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok által az N+1. évben kapott adományokat az utóbbiak csak nagyon különleges körülmények között rendelhetik hozzá az N. évhez.
• Ahhoz, hogy a Hatóság elfogadja az N. évhez történő hozzárendelést, az európai politikai pártoknak és európai politikai alapítványoknak olyan dokumentumokat kell benyújtaniuk, amelyek igazolják, hogy a szóban forgó adomány kifizetését az adományozó már az N+1. év előtt vállalta, és hogy végrehajtható megállapodás született arról, hogy az adomány kifizetésére az N. évben kerül sor.
• Ezeket a dokumentumokat, pl. adományozási megállapodást vagy az annak alapjául szolgáló szerződéses megállapodást, egyoldalú kötelezettségvállalást, fizetési megbízást, ezzel kapcsolatos tájékoztatást, például levélben és/vagy e-mailben, számlát stb. már az N. évben meg kell küldeni a Hatóságnak, még akkor is, ha az adományozótól még nem érkezett kifizetés.

• Az adományok jogszerűségének az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 20. cikke szerinti értékelésekor a Hatóságnak ellenőriznie kell és meg kell határoznia az adományozó pontos kilétét, amennyiben egynél több személy vagy szervezet vesz részt az adomány folyósításában.


• Ez lehet a helyzet például akkor, amikor egy vállalatcsoporton belül egy jogi személy közvetlen kapcsolatban áll az európai politikai párttal/európai politikai alapítvánnyal, ám a kifizetést az ugyanazon vállalatcsoporthoz tartozó másik jogalany teljesíti.


• Ilyen helyzetben a Hatóság a „tényleges adományozó" fogalmából kiindulva azt fogja értékelni, hogy a kifizetés ténylegesen honnan származik az érintett vállalatcsoporton belül. Ebben az összefüggésben a Hatóság többek között az alábbi tényezőket veszi figyelembe:
  
  
  • Melyik jogalany vett részt közvetlenül a kifizetés jogalapjának létrehozásában (pl. a szponzorálási megállapodás megtárgyalása)?
  
  
  • Jogosult volt-e ez a jogalany saját mérlegelési jogkörében dönteni a megállapodás tartalmáról és a fizetési módokról?
  
  
  • Mi volt a másik érintett szervezet szerepe és felelőssége? Csak pénzforgalmi szolgáltatóként járt el, vagy felelős szerepet játszott az alapul szolgáló megállapodásban?

• Az adományozási folyamatban részt vevő személyek vagy szervezetek (függetlenül attól, hogy kezdeményező vagy fizető fél) egyike sem lehet olyan helyzetben, amelyet az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 20. cikkének (5) bekezdése tilt.

• Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 20. cikkének (4) bekezdése értelmében az európai politikai pártoknak és az európai politikai alapítványoknak haladéktalanul be kell számolniuk a Hatóságnak azon egyszeri adományokról, amelyek meghaladják az 12 000 EUR-t.


• A Hatóság eseti alapon értékeli, hogy az egy adományozótól származó több kifizetés is egyszeri adománynak minősül-e.
  
  
  • Ez különösen akkor fordulhat elő, ha az adományozóval egyetlen adományozásra irányuló előzetes megállapodás jött létre, de a kifizetésre több részletben került sor.
  
  
  • Az ugyanazon adományozótól származó külön spontán kifizetések esetében a Hatóság ezeket a kifizetéseket általában nem tekinti olyan egyszeri adománynak, amely azonnali bejelentést igényel, mivel a halmozott összeg meghaladja az 12 000 EUR-t (az éves elszámolási folyamat során teljesítendő rendszeres jelentéstételi követelmények sérelme nélkül).

• Különösen az alábbi forrásokból származó befizetések óvatlan elfogadásának megelőzése:
  
  
  • állami hatóságok, vagy olyan szervezetek, amelyek felett az ilyen hatóságok meghatározó befolyást gyakorolhatnak (ezt a rendelet 20. cikke (5) bekezdésének c) pontja tiltja, jogsértés esetén szankcióval sújtható), vagy
  
  
  • harmadik országbeli források (ezt a rendelet 20. cikke (5) bekezdésének d) pontja tiltja, jogsértés esetén szankcióval sújtható).

• Az európai politikai pártokat és az európai politikai alapítványokat arra ösztönzik, hogy egy adomány elfogadása előtt szerezzenek megbízható és pontos információkat az adományozókról, többek között különösen az alábbiak tekintetében:
  
  
  • lakóhely vagy székhely szerinti ország, és
  
  
  • jogi személy esetén azt is fel kell tüntetni, hogy kik ellenőrzik a szervezetet (pl. alapító okiratok, alapszabály stb. alapján).

• Ezeknek az információknak szerepelniük kell a Hatóság megfelelő jelentéstételi sablonjában, valamint 12 000 EUR-t meghaladó adományok esetén az azonnali jelentésben.

• A rendelet 2. cikkének 7. és 8. pontjával összhangban áruk, szolgáltatások (köztük kölcsönök) vagy munkálatok piaci érték alatti nyújtása adománynak, vagy - amennyibena rendelet által ilyenként elismert tag nyújtja - hozzájárulásnak minősül. Ha, illetve amilyen mértékben ez az eset áll fenn, az adományokra és hozzájárulásokra vonatkozó, különösen a rendelet 20. cikkében meghatározott bejelentési és felső korlátokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


• A rendelet értelmében azonban nem minden kedvezményes ár minősül adománynak vagy hozzájárulásnak: e tekintetben értékelni kell a kedvezmény mértékét és alkalmazási körét. Konkrétabban annak meghatározása érdekében, hogy az áruk, szolgáltatások és munkálatok kedvezményes áron történő nyújtása adománynak vagy hozzájárulásnak minősül-e, a következőket kell figyelembe venni:
  
  
  • a kedvezmény kifejezetten az európai politikai pártnak vagy európai politikai alapítványnak kedvez-e, vagy nekik másoknál jobban kedvez-e (ez adományra vagy hozzájárulásra utal), szemben azzal, ha objektív kritériumok alapján előre meghatározott potenciális ügyfelek csoportja ugyanolyan módon részesül a kedvezményből (pl. a nem kormányzati szervezeteknek általánosan nyújtott kedvezmény) és minden esetben:
  
  
  • a kedvezmény ellentétes-e az általánosan elismert piaci elvekkel (pl. áruk vagy szolgáltatások költség alatti áron való nyújtása) (ami adományra vagy hozzájárulásra utal).