A közvetlen és közvetett finanszírozás tilalma

· Közvetett finanszírozásról van szó azokban az esetekben, amikor egy nemzeti politikai párt vagy jelölt pénzügyi előnyhöz jut, többek között azáltal, hogy elkerüli azokat a kiadásokat, amelyeket még akkor is viselnie kellett volna, ha nem kerül sor közvetlen átutalásra" (MENL kontra Parlament ügyben hozott ítélet, T-829/16; ADDE kontra Parlament ügyben hozott ítélet, T-48/17.).

· Annak felméréséhez, hogy létezik-e közvetett finanszírozás, a hatóság számos elemre támaszkodik, például a finanszírozott intézkedés tartalmára vonatkozó elemekre, valamint földrajzi és időbeli elemekre (lásd a T-829/16. sz., MENL kontra Parlament vagy a T-48/17. ADDE kontra Parlament ügyben hozott ítéletet).

· A közvetett finanszírozás fennállásának bizonyításához elegendő „kellően konkrét, pontos és egybehangzó bizonyítékokra" támaszkodni (ACRE kontra Parlament, T-107/19. sz. ügy).

• Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet önmagában nem tiltja az európai politikai pártok vagy európai politikai alapítványok és a nemzeti szintű partnerek közös tevékenységeit. Különösen a nemzeti partnerek által az európai politikai párt vagy alapítvány tevékenységeinek előmozdítása céljából a közönséggel kezdeményezett kommunikáció hatékony eszköz lehet az európai politikára és szakpolitikai kérdésekre való figyelemfelhívásra. Ugyanakkor az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 22. cikkében meghatározott finanszírozási tilalmakat mindig be kell tartani.



• Egy európai politikai párt és egy másik politikai párt, különösen egy nemzeti párt által közösen végzett tevékenység esetében a tevékenységnek az európai politikai párt általi túlzott mértékű finanszírozása az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében tiltott „közvetett finanszírozásnak" minősülhet.



• Egy európai politikai alapítvány és egy politikai párt vagy más alapítvány által közösen végzett tevékenység esetében a tevékenységnek az európai politikai alapítvány általi túlzott mértékű finanszírozása az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében tiltott „közvetett finanszírozásnak" minősülhet.

• Annak értékeléséhez, hogy sor került-e párt vagy alapítvány e rendelkezés szerinti nemzeti szintű közvetett finanszírozására, számos tényezőt kell mérlegelni, és különösen a következőket:
  
  
  • az európai politikai párt/alapítvány következetes láthatósága;
  
  
  • a tevékenység szervezése mennyire kötődik az európai politikai párthoz vagy alapítványhoz a nemzeti szintű párthoz vagy alapítványhoz képest. Ez utóbbi értékelése során jelentőséggel bír a tevékenység általános kontextusa, hatóköre, tartalma, céljai, célcsoportja(i), motivációja és a nemzeti párt nemzeti választásokon való sikere tekintetében képviselt potenciális értéke (lásd még a T-829/16. sz. MENL kontra Parlament ügyben hozott ítélet 83. és azt követő pontjait);
  
  
  • az európai politikai párt/alapítvány által fizetett társfinanszírozás aránya, amelynek reális összefüggést kell mutatnia az európai politikai párt/alapítvány általános részvételével, a nemzeti pártnak az adott tevékenységben való részvételéhez képest (lásd még a T-829/16. sz. MENL kontra Parlament ügyben hozott ítélet 89. pontját).

• A jelöltek tekintetében az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján eseti alapon kell értékelni, hogy az európai politikai párt „közvetlen vagy közvetett finanszírozást" biztosított-e valamely „jelölt" számára.

• Az arra vonatkozó kritériumok, hogy valamely személy „jelöltnek" minősül-e, a következők:
  
  
  • alapos okkal feltételezhető-e, különösen a nyilvános nyilatkozatok és az adott párt és/vagy tagállam jelöltállítási eljárása fényében, hogy az adott személy választáson jelöltként indul azzal egyidőben, hogy részt vesz egy európai politikai párt valamely tevékenységében; and
  
  
  • időben milyen távol esnek egymástól a választások és az a tevékenység, amelyben az adott személy rész vesz.

• Azok a személyek, akik korábban választott tisztségért indultak (függetlenül attól, hogy ténylegesen megválasztották-e őket) a választást követő tevékenység szempontjából már nem minősülnek az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerinti „jelöltnek", kivéve, ha addigra a fentiekben ismertetett kritériumok alapján újraválasztásra jelölték őket, vagy más választott tisztség betöltéséért indulnak.

• Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a rendelet 22. cikkének (1) bekezdése más okokból is alkalmazható lehet, többek között akkor is, ha a tevékenység időpontjában nincs „jelölt", például akkor, ha egy európai politikai párt által fizetett tevékenység során valamely tagpárt (már) megválasztott képviselője az európai politikai párt költségére biztosítja az adott tagpárt láthatóságát és tartalmainak megjelenítését (lásd fentebb az e tekintetben végzett közös tevékenységekre vonatkozó általános iránymutatást).