Európai Politikai Pártok és
Európai Politikai Alapítványok Hatósága

A közvetlen és közvetett finanszírozás tilalma

Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet (a továbbiakban: a rendelet) elmúlt évekbeli gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóság (a továbbiakban: a hatóság) arra törekszik, hogy hozzáférést biztosítson az európai politikai pártoknak és európai politikai alapítványoknak szóló iránymutatások nem kimerítő elemeihez. A Hatóság által adott iránymutatások nem érintik az 1141/2014/EU, Euratom rendelet közvetlenül kötelező jellegét. Ezen túlmenően az ilyen iránymutatás továbbra is kiigazítás tárgyát fogja képezni, mivel a tapasztalatok tovább gyarapodnak és/vagy a jogszabályi keret megváltozik.

Közös tevékenységek

  • Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet önmagában nem tiltja az európai politikai pártok vagy európai politikai alapítványok és a nemzeti szintű partnerek közös tevékenységeit. Különösen a nemzeti partnerek által az európai politikai párt vagy alapítvány tevékenységeinek előmozdítása céljából a közönséggel kezdeményezett kommunikáció hatékony eszköz lehet az európai politikára és szakpolitikai kérdésekre való figyelemfelhívásra. Ugyanakkor az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 22. cikkében meghatározott finanszírozási tilalmakat mindig be kell tartani.


  • Egy európai politikai párt és egy másik politikai párt, különösen egy nemzeti párt által közösen végzett tevékenység esetében a tevékenységnek az európai politikai párt általi túlzott mértékű finanszírozása az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében tiltott „közvetett finanszírozásnak" minősülhet.


  • Egy európai politikai alapítvány és egy politikai párt vagy más alapítvány által közösen végzett tevékenység esetében a tevékenységnek az európai politikai alapítvány általi túlzott mértékű finanszírozása az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében tiltott „közvetett finanszírozásnak" minősülhet.
  • Annak értékeléséhez, hogy sor került-e párt vagy alapítvány e rendelkezés szerinti nemzeti szintű közvetett finanszírozására, számos tényezőt kell mérlegelni, és különösen a következőket:

    • az európai politikai párt/alapítvány következetes láthatósága;

    • a tevékenység szervezése mennyire kötődik az európai politikai párthoz vagy alapítványhoz a nemzeti szintű párthoz vagy alapítványhoz képest. Ez utóbbi értékelése során jelentőséggel bír a tevékenység általános kontextusa, hatóköre, tartalma, céljai, célcsoportja(i), motivációja és a nemzeti párt nemzeti választásokon való sikere tekintetében képviselt potenciális értéke (lásd még a T-829/16. sz. MENL kontra Parlament ügyben hozott ítélet 83. és azt követő pontjait);

    • az európai politikai párt/alapítvány által fizetett társfinanszírozás aránya, amelynek reális összefüggést kell mutatnia az európai politikai párt/alapítvány általános részvételével, a nemzeti pártnak az adott tevékenységben való részvételéhez képest (lásd még a T-829/16. sz. MENL kontra Parlament ügyben hozott ítélet 89. pontját).

· Közvetett finanszírozásról van szó azokban az esetekben, amikor egy nemzeti politikai párt vagy jelölt pénzügyi előnyhöz jut, többek között azáltal, hogy elkerüli azokat a kiadásokat, amelyeket még akkor is viselnie kellett volna, ha nem kerül sor közvetlen átutalásra" (MENL kontra Parlament ügyben hozott ítélet, T-829/16; ADDE kontra Parlament ügyben hozott ítélet, T-48/17.).

· Annak felméréséhez, hogy létezik-e közvetett finanszírozás, a hatóság számos elemre támaszkodik, például a finanszírozott intézkedés tartalmára vonatkozó elemekre, valamint földrajzi és időbeli elemekre (lásd a T-829/16. sz., MENL kontra Parlament vagy a T-48/17. ADDE kontra Parlament ügyben hozott ítéletet).

· A közvetett finanszírozás fennállásának bizonyításához elegendő „kellően konkrét, pontos és egybehangzó bizonyítékokra" támaszkodni (ACRE kontra Parlament, T-107/19. sz. ügy).